Sziasztok!  Mint ahogy azt sejtettem már előre, a nyakamba szakadt a főiskola. Minden hétfőn beszippant, és pénteken félig megemésztve köp ki. Aztán kezdi előlről. 

Nem igazán tudom még, hogy hogy is akarom prezentálni magam a világhálón. Abban viszont kezdek biztos lenni, hogy nem a Gportál lesz a megfelelő hely. Csak azért habozok mert a blogspoton már foglalt a raspberryink domain. :( A tumblr-t meg egyszerűen nem tudom kezelni. Már létrehoztam egy oldalt, de hogy onnantól mit kell csinálni...rejtély. :D Egyszer le kéne ülnöm már elé, csak az a probléma, hogy  max. 5 percig vagyok képes koncentrálni olyan dolgokra, amik nem érdekelnek. Se.

Leszedtem pár képet a telefonomról amiket úgy az elmúlt hónapban csináltam. Nagyjából tényleg ennyi is történt. Főleg rajzos képek, bocsi, én nem akarom túlzotta kiteregetni a magánéletem. Sokan megteszik hogy magukról, barátokról, kutyáról, macskáról, lényegében bármiről töltik fel a képek százait, én nem vagyok ilyen. Elismerem hogy néha jó belenézni vadidegen emberek életébe, általában teljesen ártatlan a dolog. Viszont én nem hiszem hogy élünk annyira biztonságos világban, hogy ez veszélytelen és normális viselkedés legyen.

Na! Képek.

Körülbelül egy hónapja kezdtem ezt a rajzot, azóta így, félkészen hever valahol a szobámban. Sose jut időm "csak úgy" magamnak rajzolni. Felhívnám a figyelmet a képen látható bögrére, amit Berlinben vettem és a fal egyik graffitije van rajta. A kedvenc bögrém ever. Muffint is sütöttem (csokis-banános), ezeket a kis színes szilikon formákat a barátom anyukájától kaptam. Pont ugyan úgy működik mint a fém sütőforma. :)

Alfons Mucha rajongó vagyok, csakis ezért vettem meg ezt a füzetet 850 Ft-ért. Megfogadtam hogy mindenhová magammal viszem, így ha van egy kis időm, tudok rajzolgatni.

Workshop Sebastian Kubicával, és a kész plakátjaim a hét végén.

Bulik az instantban minden csütörtökön, másnaposan franciaórán minden péntek reggel. Út közben egy eszméletlenül aranyos francia bulldog. Nagyon hiányzik a kutyám. :(

Rajzleckét csinálok. A téma: lábfej, olvasólámpával megvilágítva.

És a végeredmény. (Még lógok kettővel sajnos...)